A pedagógusi pálya valamilyen formában már régóta fontos szerepet kap a családom életében. Apai és anyai nagypapám is a felsőoktatásban tanítottak – apai nagypapám állítólag olyan népszerű oktató volt az egyetemen, hogy még a más szakos hallgatók is lógtak a saját óráikról, csak hogy beülhessenek az előadásaira. Édesanyám pedig nyugdíjba vonulásáig az első munkahelyén, óvónőként dolgozott.

Mint tanár, nagy benyomást gyakoroltak rám a nagypapáim, és tanáraim, többek között Szerényi Gábor tanár úr az ELTE előkészítő tanfolyamán, valamint a Szegedi Tudományegyetemen töltött éveim alatt Prof. Dr. Gallé László. Gallé professzor úr nemcsak elképesztő tudással rendelkezett, hanem rendkívül kedves, közvetlen és segítőkész mentor volt. Általuk fogalmazódott meg bennem, hogy egy jó tanár nemcsak leadja a tananyagot, de magával is ragad, lelkesít és fenn tudja tartani a diákok érdeklődését.

Annak ellenére, hogy biológusi pályára léptem, az életemet folyamatosan átszőtte a tanári szerep, ilyen vagy olyan módon. Először az első edzőm ajánlotta fel a lehetőséget, hogy a kedvenc sportágamat, az akrobatikus rock and rollt taníthassam a kezdő sporttáncosoknak. Az egyetemi tanulmányaim alatt pedig egy női edzőteremben is lehetőségem nyílt segíteni másoknak elsajátítani a gyakorlatok helyes elvégzését.

Az egyéni táplálkozási tanácsadói hivatásom is szorosan kapcsolódik a tanításhoz, hiszen itt a helyes életmód elsajátítására oktatom a hozzám fordulókat, nyomon követem a fejlődésüket, és támogatom őket, ha elakadnak valamiben. Emellett a korábbiakban lehetőségem nyílt oktatóként előadni az Életmód Akadémián is, ahol már egyértelmű bizonyosságot szereztem arról, hogy mennyire élvezem a tanítást. Ezért úgy éreztem, eljött az ideje egy régi álmom megvalósításának, így elvégeztem az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem biológiatanári képzését.

Közben megszületett a kislányom is. A mindennapokban pedig középiskolai biológiatanárként dolgozom. Tanári munkám során az egyik fontos célom, hogy a táplálkozástudományt prevenciós céllal bevigyem az iskolákba. Fontosnak tartom az ételérzékenységek korai felismerését, hiszen az első tünetek sok esetben pont serdülőkorban jelentkeznek.

Számomra a tanítás és a tanulás kéz a kézben jár. Mindig azon dolgozom, hogy a szerzett tudásomat még jobban elmélyítsem, és azt minél szélesebb körben megoszthassam másokkal.